Szezonfelvezető #7 AFC West

Lassan a végéhez érünk a 2021-es szezonfelvezető cikksorozatunknak, már csak a két nyugati csoport maradt hátra. Közülük elsőként a tavalyi döntős, Kansas City Chiefs négyese, az AFC West kerül terítékre.

Las Vegas Raiders

thesportsrush.com

A Raiders előző idénye elég felemásra sikerült. Több meglepetés győzelem több meglepetés vereséggel párosult. A csapat legnagyobb problémája a konzisztens játék teljes hiánya, ami talán abból fakadhat, hogy a Coach Gruden által vezetett alakulat még mindig keresi az identitását, valamint az elmúlt években felhalmozott rengeteg elsőkörös draftcetlit nem sikerült igazán nagy tehetségekre beváltani, akik később be is váltak volna.

Kanyarodjunk is rá az idei szezonra, mert az első változás az edzői fronton keresendő, mivel a tavalyi alapszakasz után egyből elhozták Gus Bradley-t védő koordinátori feladatok elvégzésére, aki többek közt a Chargesrnél töltött szép éveket ugyanebben a szerepkörben. Kellett is ide a vérfrissítés, mert a nagyobb gondok a védelmi oldalon vannak, mivel a roster alapján jóval feljebb van a plafonja ennek a csapategységnek.

A draftról is felemás eredménnyel távoztak, mivel volt megkérdőjelezhető választásuk, kezdve mindjárt az első körben, ahol az Alabamaról húzták Alex Leatherwoodot a támadófalba, mikor még lett volna bent ígéretesebbnek kinéző tehetség. A második körben viszont egy jónak kinéző picket sikerült elhozni, a safety, Trevon Moehring személyében, aki a játékosbörzét megelőzően a legjobb prospectnek kiáltották ki a posztján, végül csak a harmadik safetyként került kiválasztásra, de ezzel együtt is jól járt vele a Vegas. A többi körben csak a védelmet erősítették, sőt egy harmadik körös passrusher kivételével mindenkit a secondarybe. Kell ennek a keretnek a mélység, mivel az elmúlt két év első köröse, Abram és Arnette, hagy maga után némi kívánnivalót.

A free agentekkel is nem a legjobban bánt a csapat. Egyetlen jónak mondható igazolásuk, a passzsiettető Yannick Ngakoue volt, aki 2 év/ 26,000,000 dollárért cserébe tette át a székhelyét Nevadaba, így Ferell párjaként jelentősen erősödni fog mind a két oldali passrush.
Ezen kívül csak a negatívumok. Nelson Agholor és Trent Brown New Englandbe állt tovább, ami azért is megkérdőjelezhető, mivel Agholor tavalyi szezonja egészen jó volt, illetve a nagy pénzért idehozott Brown a támadófal legjobb játékosa volt, így meg fogja érezni a hiányukat a csapat.
Ezek mellett Grudenéknek biztosan megtetszett ahogyan Clevelandben fociznak két futóval, ezért idehozták Arizonából Kenyan Draket másodikszámú futónak -ehhez képes- nagyon sok pénzért (2év/11,000,000 dollár). A probléma csak ott fog jelentkezni, hogy ég és föld a két O-line közti különbség.
Fel van adva a feladat Carrék számára, aki idén nagyvalószínűséggel ismét csak Darren Wallerben bízhat, ezért is kéne a tavalyi újonc, Harry Rugsnak megtalálnia a formáját és a Ravenstől érkezett Sneadnek beilleszkednie hamar, mert ha ez nem sikerül és a védelem se lép szintet akkor a tavalyi bravúr győzelmek is elmaradnak és könnyen a csoport utolsó csapataként találhatják magukat.

Denver Broncos

milehighreport.com

Előző szezon elején nagy várakozásokkal indult a csapat Drew Lock vezérletével, ám nem sikerült megfelelni ennek. Öt győzelmet tudtak összekaparni, ami a csoport utolsó helyére volt elegendő. Nagy aggodalomra azonban talán nincs ok, mivel Denverben egy egész pofás brigád van kibontakozóban, tele fiatal és tehetséges játékosokkal és itt muszáj is vagyok elsütnöm a kedvenc közhelyes bebüfögésemet: Egy jó irányítóra vannak, egy jó csapattól! Nézzük is meg, hogy a mögöttünk álló offseason után, mennyire bizonyul ez igaznak.

A Vic Fangio által vezetett edzői gárdában változás nem történt, de a free agent piactól sikerült a csapatot megerősíteni. A két legkiemelkedő szerzemény, két cornerback, Ronald Darby és Kyler Fuller volt, akik a korosodó és távozó A.J. Bouyet simán tudják helyettesíteni, sőt egy jobb szintet is elér velük a csapategység. Kisebb, kiegészítő játékosok mozgása volt ezen kívül jellemző a csapatra, például a másodikszámú tight end Nick Vannett és Phillip Lindsay intett búcsút a Broncosnak.

A draft előtt robbant a hír, hogy Aaron Rodgers kapcsolata nem felhőtlen Green Bay-ben és egyből a pletykák kereszttüzébe került Denver, hogy ide pont jó fit lenne, fiatal és nagyon tehetséges csapat, jó idő, mi kell még? Például az, hogy a draftot megelőző napokban ne kössenek szerződést Teddy Bridgewaterrel. Ami szerintem egy abszolút rossz döntés, mert -már csak a fent említett okokból kifolyólag- a rutinos Teddy, nem egy lépcsővel jobb irányító, mint Lock, de rosszabb se, szóval a mentor szerepre is indokolatlan lenne számára. Jobb döntés lett volna mindent megtenni Rodgersért, vagy a mostani draftról elhozni egy QB-t? Az utóbbi biztos nem valósult meg, mivel talán meglepetésre, -Teddy szerződés ide, vagy oda- 1/9-en nem a még bent lévő Justin Fieldsre, vagy akár Mac Jonesra esett a választás, hanem Patrick Surtain CB-re. Az biztos, hogy a két igazolással és ezzel a drafttal, a top secondaryk közé lőtte magát a csapat.
A többi pickkel a csapat minden részére erősítettek, legkiemelkedőbb tehetség a második körös futó, Javonte Williams, aki nem lepne meg, ha a szezon során lassan, de biztosan kiszorítaná Melvin Gordont a kezdő RB szerepköréből.

A csapat egésze nagyon szépen épül, szépül, az elkapósor nagyon jól néz ki, tele van fiatal tehetséggel, de amíg nem kerül a támadószekció élére egy közepesnél jobb kvalitásokkal bíró irányító, addig nincsen komoly esélye ennek a csapatnak a rájátszásra, főleg ebben folyamatosan erősödő AFC-ben.

Los Angeles Chargers

latimes.com

A tavalyi szezonjuk egészen izgalmasra sikeredett, kezdve az alapjárton elsőszámú QB-nak szamító Tyrod Taylor komédiába illő sérülésével, majd Justin Herbert berobbanásával, a jó pár sérüléssel és a sokszor nagyon szoros mérkőzéseikkel. Az utóbbi három dolog segíthet majd, hogy tegyük a Chargers idei szezonját.
Kezdjük az idén másodéves irányítóval, aki egészen pazar szezont tudhat a háta mögött és megérdemelte az év támadó újonca címet. De. Azért van itt egy „de”, mivel Herby játékában nagyon sok 50-50 elem került, sok nagyon hosszú passzal, ami sikerességi rátája nagyon kiemelkedő volt az előző szezonban és elég nehezen tartható, szóval lehet számolni egy esetleges visszaeséssel, ahogyan ezt „kortársai” Lamar Jackson vagy Bake Mayfield breakout szezonjuk után, magukhoz képest gyengébb játékkal rukkoltak elő. Nincsen ok azért az aggodalomra, érkeztek segítségei, (erről később) szóval megvan a lehetősége, hogy tartsa a tavalyi formáját, de az se tragédia, ha kicsit visszaesnek a számai.
A második, amit meg kell említeni, hogy a védelemben sok tavalyi sérült, akik részlegesen vagy egyáltalán nem tudták lejátszani a 2020-as szezont visszatérnek és ez mindenképpen a védelem előnyére válik.
Harmadik pedig, hogy nagyon sok szoros meccset játszottak az előző idényben, amit rendre el is vesztettek. Ezt muszáj lesz javítani, mivel nagyon fájdalmasan hatott a mérlegükre legutóbb.

Akik az utolsó megemlítendő szegmensen javítani tudnak, az az edzői gárda, ami egy nagy változáson esett át mostanra. Brandon Staley defense guru érkezdett head coach pozícióra, ami szerintem azért egy remek döntés, mert nagyon jó játékosok alkotják ezt a Chargers védelmet, magas potenciállal, de ezt nem sikerült kihozni belőlük. Támado koordinátori feladatokat idéntől a Saintsből érkező, eddig irányító edző Joe Lombardi fogja ellátni. Brees karrierje utolsó éveiben sokat köszönhet Lombarinak, ezért a fiatal Herbertnek nagyon jól fog jönni egy passzorientált offensive coordinator. Védő koordinátor szerepkörre pedig a Broncos defensive back edzője került, akinek nem lesz olyan nagy feladata Staley mögött, mivel a védőjátékokat valószinű a főedzői vállalja magára, de remekül segítheti a munkáját.

Játékosfronton a drafton az első két választásuk egyenesen hibátlan. Első körben Rashan Slater, tackle érkezett, akitől meghatározó szerepet várok és stabil, jó játékot az első héttől.
Második választásuk pedig Asante Samuel Jr. volt, akinek az édesapja is nyomot hagyott a ligában. Nagyon tehetséges és gyors CB, akinek a játékintelligenciája is kiemelkedő.
A következő körökben egyaránt erősítettek támadósorban (WR, TE és még egy falember) és a védő oldalon is (OLB, LB, DB). Én teljesen meg vagyok elégedve a draftjukkal, a kellő posztokra hoztak kulcsjátékosokat, tehát bőven erősödött a csapat, a labda mindkét oldalán.

A free agent piacon is történt mozgás, ahol három komolyan érkező és három komolyabb távozó nevét kell megjegyezni.
Távozók voltak a tight end Hunter Henry, Rayshawn Jenkins safety és rutinos Melvin Ingram passzsiettető. Érzésem szerint, annyira nagyon egyik játékost se fogja megérezni a csapat, mivel Henryre jellemző, hogy sokszor sérült és a konzisztens játékhiánya, Jenkins esetében egy kis túlfizetés történt, mert ennyire nem meghatározó játékos, valamint Ingram, aki már túl van a zenitjén, így még pont akkor váltak meg tőle, amikor még nem volt teher a fizetése a csapatnak.
Az érkezők pedig Corey Linsley center, Matt Feiler jobb tackle és a szintén rutinos tight end Jared Cook.

Utánuk egyből az összesítésre is térnék, mivel egyben említve meg inkább látványos, hogy a tavaly gyengélkedő támadófalat milyen szinten tudták megerősíteni. Slater nagyon nagy tehetségként valószínűsíthető kiemelkedő játékot fog bemutatni, Linsley liga elit centerként szintén hatalmas segítség, valamint a Feiler is aki valószínűsíthetően guardként fog pályára lépni.
Már csak a védelmet kell Staley-nek ráncba szedni és akkor a wild card kör abszolút elérhető lesz a los angelesi csapatnak.

Kansas City Chiefs

chiefs.com

Ahogyan az előző szezonban is, úgy most is a legnagyobb favorit csapat a Super Bowl elhódítására a Chiefs. Tavaly elég komolyan belerohantak abba a bizonyos erdőbe és elbuktak a siker kapujában. A Super Bowl érában nem jellemző, hogy egy csapat visszatérjen a csúcsra úgy, hogy az előző szezonban a döntőben kaptak ki. Nyilván ennek „szakmai” alapjai nincsenek, maximum mentális és ez is jól megmutatja, hogy a ligában, (legalábbis az AFC-ben) talán saját maguk a legnagyobb ellenfelük. Ehhez viszont, hogy eszerint teljesítsenek, erősítésekre volt szükség, ami szerintem nem történt a csapatnál és ez lehet a kulcs, ami miatt én most nem gondolom olyan biztosra a „liga legjobbja” státuszt, mint ahogy gondoltam tavaly, vagy azelőtt.

Jelen esetben a free agency és a draft egy kalap alá kerül, mivel idén nem a KC megmozdulásaitól volt tele a sajtó. Egyetlen nagyobb esemény Orlando Brown tackle érkezése volt. Feláldozták érte az idei elsőkörös, egy harmadik és egy negyedik körös picket, ezért cserébe Brown mellett megkapták a Ravenstől az idei második körüket, illetve a 2022-es ötödik és hatodik körös választásukat.
Második nagy érkezőjük a guard, Joe Thuney 5 év / 80,000,000 dolláros giga szerződést firkantott alá, ami egy erős túlfizetést jelent, főleg annak a tekintetében, hogy inkább a tackle és nem a guard poszt volt az javításra szoruló hely a falban.
Eric Fisher és Mitchell Schwartz kiválása után, nagyon meg meggyengült a fal és ezek után Austin Reiter centerrel sem hosszabbított a csapat, helyére a kezdőszintet nem feltétlen megütő, ex-Rams Austin Blythe érkezett aki majd megharcolhat a második körös rookie Humphrey-val.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy az érkező Thuney és Brown mennyire fogja megmenteni ezt a támadófalat, mert szerintem nemigen, mivel a fal jobb oldala viszont már ismét nem olyan rózsás.
Jobb guardként két opció merülhet fel, vagy a szintén rookie, (és az előszezonban kezdő) a hatodik (!) körös Trey Smith, vagy a tavalyi szezont kiülő és a coviddal harcoló, Duvernay-Tardif kerülhet. Tackleként pedig valószínű a másodéves Lucas Niang. Szóval a Chiefs legégetőbb problémáját csak részben sikerült megoldani és ez még komolyan visszaüthet, mivel a többi csapatnak bemutatásra került az a recept, amivel komoly bajba lehet hozni ezt a csapategységet.

Második fenyegető tényező, hogy Sammy Watkins távozása után borzalmasan orrnehéz lett az elkapó -és thigt end- brigád. Kelce és Hill után hatalmas a szakadék a következő hármas, Hardman, Robinson, Pringleig. Rendkívül fontos lesz ebből a trióból valakinek szintet lépni, mivel nehezen lesz tartható -főleg ilyen o-linenal- Kelce és Hill duójának az űr számait, már a sokadik évben is.
A védelemben komoly változás nem történt, a két mégis említésre méltó dolog talán, a második körös Nick Bolton érkezése, aki ezt a nagyon gyenge linebacker sort csak erősíteni tudja. A másik pedig Chris Jones szélre kivitele. Megpróbálják a fal széléről kamatoztatni a tehetségét Frank Clarkkal, hogy középen Nnadi és a Seahakwsból érkezett Reed tudjon érvényesülni.

A kulcs idén is a támadófal lesz, ha ott nem sikerül komoly előrelépést elérni, akkor már a három kisebb nevű elkapó fejlődése se számít annyira, mivel az teljesen megöli az egész támadófocit. Az AFC döntő mindemelett idén se cél, hanem elvárt minimum a csapattól, de most úgy érzem az előző évekhez képest nehezebb dolguk lesz.

espé

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: